Miután a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet (BME) fenntartó céget a Mol szerezte meg, most új, magánfenntartású működési modellre tér át az egyetem.
Igazuk volt a bíróságoknak, hogy nem töröltették a képet.
Hernádi Zsolt szerint a vállalat bizonytalan időszakban ért el stabil eredményt.
A túlszabályozás, a túlzott állami beavatkozás hosszú távon roncsolhatja a gazdaságot Hernádi Zsolt szerint.
Ezúttal azonban nem csak a magyar kormánynak szólt be, szerinte ez közép-európai hagyomány.
Vasúti fejlesztésekben utazik a cég, amely a Hernádi Zsolt Mol-vezérhez köthető magántőkealap birtokában van.
Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató szerint 2024 nehéz év volt a Mol-csoport számára. Bukó a hulladékbiznisz, és a kutakon is inkább a büfék bevétele nőtt, mint a benzineladásé.
A nemzetközi rendőrségi szervezet tavaly novemberben vizsgálta felül a nemzetközi körözést, a horvátoknak pedig megtiltotta, hogy az üggyel kapcsolatban használják a rendszerét – mondta el a Telexnek adott interjúban.
Ehhez persze sok mindennek kell még teljesülnie.
A Mol elnök-vezérigazgatója szerint konkrét üzletek mentek a kukába azzal az indoklással, hogy „bár jó az ajánlatotok, nem tudjuk vállalni a politikai kockázatot veletek, mivel az orosszal üzleteltek”.
Az EU nem kellene, hogy beleszóljon az államok politikai döntéseibe, az államnak viszont a cégeket kellene szabadabban hagynia dönteni, ahelyett, hogy adóként sok pénzt vesz el tőlük – vezette le Hernádi Zsolt.
A Mol-vezér főzős hasonlattal szemléltette, miért nem engedhetjük még el az orosz csővezetéket, és szerinte ha most leállna a kőolajszállítás, azzal az egész régió letérdelne.
Magántőkealapjával tulajdonosként, a Mol Nyrt. révén pedig szponzorként jelent meg az unokaöccse vezette város kézilabdacsapatánál a Mol-vezér.
A Mol vezér szerint egy újabb árstop hatására hamarabb lenne üzemanyaghiány, mint az ukrán lépésektől.
A magyar kőolajimport harmada a Lukoiltól származik, ám Kijev kitiltotta az orosz vállalatot a vezetékrendszeréből, ellehetetlenítve a tranzitszállítást. A helyzet nagyjából akkor élesedett, amikor Orbán Viktor Kijevben és Moszkvában békemissziózott, de nincs nyoma, hogy tárgyalt volna az ügyben. A magyar és a szlovák külügy csak hetekkel a szállítások leállítása után fordult az Európai Bizottsághoz.
Hernádi Zsolt régi bizalmasával és üzlettársával, Komondi Zsolttal közösen alapította a társaságot.
A Mol vezére indulatos publicisztikában arról ír, hogy a különadók lassan olyanok lesznek, mint a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok.
A kormány éppen most, a befektetési stop idején tapsol el 620 milliárd adófizetői forintot irodaépületek vásárlására teljesen átláthatatlanul, sokak szerint azért, hogy NER-közeli vállalkozók veszteséges építési beruházásait mentse meg. A pangó irodapiacon, energiahatékonysági érvekkel próbálja alátámasztani a kegyelteket helyzetbe hozó üzletet.
Három évet csúszott, de elkészült a Mol 1,3 milliárd eurós poliol komplexuma Tiszaújvárosban, ezzel akkorát gurítottak, mint a régióban senki: a kőolajkitermeléstől a kulcsfontosságú műanyag-alapanyag gyártásáig minden házon belülre került. Az átadón Hernádi Zsolt Mol-vezér Kossuth-tól idézett, József Attilától ferdített, és az európai gazdaságpolitikát ekézte. Orbántól pedig nem maradt el a brüsszelezés sem.
